A korszerű digitális fényképezőgépek egyre általánosabb szolgáltatása a hisztogram megjelenítésének lehetősége. Ha továbblép, megtudhatja, mit is mutat, hogyan kell értelmezni, ami által a felvétel helyes megvilágítása ellenőrzésének talán leghatékonyabb eszköze lehet a tapasztalt fotós számára.

Hisztogram

Különböző EV korrekcióval exponált felvételek, a gépen hisztogrammal megjelenítve

Általában akkor optimális az expozíció, ha a feketétől fehérig terjedő tónus-skálát minél jobban kitölti (kivéve, ha maga a téma csak sötét, vagy csak világos tónusokat tartalmaz). A túl/alul-exponálás egyértelműen felismerhető a hisztogramon: ha a jobb-, ill balszélső csatorna jelentősen magasabb a szomszédosaknál, vagy az egész függvény a megfelelő szélen megemelkedik (lásd a jobboldali képeket). Bizonyos témáknál kisebb képrészletek túlexponálása, beégése elfogadható lehet (pl. a fodrozódó vízfelületen táncoló napsugarak keltette csillogás).

A dSLR-ek standard szolgáltatásaként kérhető a visszajátszott felvételhez a hisztogram. Egyes fejlettebb kompaktok szolgáltatásai közt is megtalálható, sőt esetleg a kereső képhez is kérhető (élő hisztogram). A legtöbb képfeldolgozó program is a hisztogrammal segíti a világosság beállítását, korrigálását.

A jobboldali három kép különböző EV korrekcióval exponált felvételeket mutat, a fényképezőgépen visszajátszva, hisztogrammal megjelenítve (a Nikon D40 köztudottan túlexponál bizonyos fényviszonyok mellett, ezért az optimális megvilágítást –1 EV-korrekció adta).

A kép tónuseloszlását mutató hisztogram mellett a színes (RGB) hisztogramok is használatosak, a színcsatornánkénti intenzitás eloszlás mellett a kép színvilágának (fehér-egyensúlyának) ellenőrzését is lehetővé teszi, az igényes dSLR-ekben egyre gyakoribb. A helyes expozíció ellenőrzésének is hatékonyabb eszköze.